Az OEP újabb nevén NEAK E-alapból finanszírozott egészségügyi vállalkozásokra vonatkozó könyvviteli elszámolás speciális szabályai
Az OEP-pel, 2017. január 1-jétől NEAK-kal finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltató (háziorvos, fogorvos), függetlenül a vállalkozási formától (egyéni vállalkozó, Bt. Kft. stb.) a kötelező könyvviteli nyílvántartások mellett, elkülönítetten pénzforgalmi alapon, (Cash flow) szemléletben köteles kimutatni a közfinanszírozás keretében kapott bevételt és a közfinanszírozott betegellátás érdekében felmerült költségeket.
Joggal merül fel a kérdés, ha valamely vállalkozás a számviteli törvény alanya, akkor ebben az esetben az ügyvezetésre jogosult személy mit tegyen? Mentesül az állományi szemléletű beszámolókészítési kötelezettsége alól? A törvényi szabályozás tekintetében nem, tehát kötelező a beszámoló elkészítése és annak kettős könyvvitellel történő alátámasztása. Az E-alapból finanaszírozott egészségügyi szolgáltatók nem mentesülnek azon törvények és kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek hatálya alól, melyek egyébként is vonatkoznak a gazdálkodókra, hanem ezen felül külön jogszabályok hatálya alá is tartoznak.
Az általános könyvvitelre és adózásra vonatkozó jogszabályokat, valamint a speciális E-alapból történő finanszírozás elszámolására vonatkozó jogszabályokat, nem külön a klasszikus (lex specialis derogat legi generali) elvnek megfelelően kell értelmezni, hanem együtt! Tehát egyik jogszabály sem kerül a hierarchia magasabb fokára, hanem az általános könyvviteli szabályok és adózási szabályok mellett, nem pedig helyette kell alkalmazni az E-alapból történő finanszírozás külön kimutatására szóló rendelekezéseket. Fontos megemlíteni, hogy KATA-s egészségügyi egyéni vállalkozókra is vonatkozik ezen kötelezettség függetlenül attól, hogy alapesetben bevételi nyílvántartás vezetésére kötelezettek.
Ez azt jelenti, hogy az E-alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató a vállalkozási formától függetlenül, köteletes elkülönített cash flow alapú kimutatást is vezetni, melyben csak és kizárólag a közfinanszírozott ellátás bevételi és a biztosítottak ellátásának költségei szerepelnek. Az egészségbiztosító pénzügyi ellenőrzés keretében az E-Alap pénzfelhasználását ellenőrzi, nem pedig az adó alapjára gyakorolt hatását. Utóbbi a NAV hatásköre, mely szerv viszont nem az elkülönítés indokoltságát vizsgálja, hanem a vállalkozás adózás előtti eredményére hatást gyakorló összes bizonylat valódiságát, valamint az elszámolás jogi előírásoknak történő megfelelősségét és a megállapított adók és járulékok megfizetésének teljesülését.
Ennek alapján felmerül a kérdés, hogy hogyan valósítható meg az elkülőnített speciális cash flow alapú könyvelés a vegyes finanszírozású (OEP és magánbeteg) praxisokban? Az első legfontosabb szabály, hogy mindent, ami a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre hatást gyakorol könyvelni kell. Egyéni vállalkozó esetén pénztárkönyv is elég lehet Bt. Kft. kettős könyvvitellel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Az általános feladatokon túl, ki kell mutatni a közfinanszírozott bevételt és érvényt kell szerezni a "közfinanszírozott bevételből, közfinanszírozott betegellátás költségét számoljuk el" alapelvnek. Ez azt jelenti, hogy az E-alapból történő utalásból csak biztosított beteg ellátásának a költségei számolhatóak el kiadásként. Egyéni vállalkozások esetén erről külön nyílvántartást kell vezetni, az OEP által erre rendszeresített nyílvántartási kartonján. Kettős könyvvitelt folytató gazdálkodók esetén célszerű a számviteli törvény által előírt kötelező számlaszámok megbontása Pl. 911 főkönyvi számlaszám: belföldi értékesítés nettó árbevétele számlát két alszámlára bontani pl: 9111 E-alapból finanszírozott belföldi értékesítés nettó árbevétele, és 9112 Magánbeteg által fizetett belföldi értékesítés árbevétele. Szintén így járunk el a költségekkel is. Az 511 főkönyvi számlát, amely anyagköltség elszámolási számla, felbontjuk 5111 Lenyomatanyagok elszámlosa biztosított beteg részére, 5112 Lenyomatanyagköltség elszámolása magánbeteg részére. Természetesen ehhez szükséges a vállalkozás teljes profilját végiggondolni, már az alapításkor, de akár folyamatba építetten is, szükség esetén pedig meg kell tenni az átszervezéshez szükséges módosításokat. A főkönyvi számlák tovább bonthatók alszámlákra tehát nem okoz túl nagy problémát a főkönyvi elkülönített kimutatás és elszámolás.
Egyéni vállalkozóknak külön nyilvántartást kell vezetniük az elkülönített E-alapokról és azok felhasználásáról. Természetesen, ha semmilyen más tevékenység és magánbeteg ellátás sem merül fel a vállalkozásnál akkor a pénzforgalmi kimutatás tökéletesen mutatja az E-alapok cash in flow-ját valamint cash out flow-ját, mégis a precizitás kedvéért, illetve az OEP pénzügyi ellenőrzése esetén kialakuló nézeteltérések miatt javaslom az OEP általi kimutatás vezetését is szinkronban a pénztárkönyvvel.
Az közfinanszírozot egészségügyi cash flow kimutatás, az ezen feladatok ellátására specializálódott könyvelő feladata, de az OEP által erre a célra rendszeresített kimutatást a praxis vezetője minden esetben a cégbélyegző és orvosi bélyegző lenyomatával valamint aláírásával hitelesíti.
Fontos megemlíteni, hogy az OEP felé, mindig a finanszírozási szerződésben álló orvos a felelős, a könyvelő és a megbízó orvos között polgárjogi értelemben a megbízási jogviszonyra vonatkozó felelősségi szabályok az irányadók. A polgári jogra a diszpozivitás jellemző, tehát a felek bármiről szerződhetnek, amit jogszabály nem tilt, vagy nem korlátoz. Ennek megfelelően megbízásom esetén vállalom az Oep cash flow elkészítését és felelősséget vállalok a megbízó orvos felé, mely felelősségi szabályokat a szerződésben rögzítek.
A dokumentum típusa megtekinthető: Oep cash flow
vissza
Joggal merül fel a kérdés, ha valamely vállalkozás a számviteli törvény alanya, akkor ebben az esetben az ügyvezetésre jogosult személy mit tegyen? Mentesül az állományi szemléletű beszámolókészítési kötelezettsége alól? A törvényi szabályozás tekintetében nem, tehát kötelező a beszámoló elkészítése és annak kettős könyvvitellel történő alátámasztása. Az E-alapból finanaszírozott egészségügyi szolgáltatók nem mentesülnek azon törvények és kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek hatálya alól, melyek egyébként is vonatkoznak a gazdálkodókra, hanem ezen felül külön jogszabályok hatálya alá is tartoznak.
Az általános könyvvitelre és adózásra vonatkozó jogszabályokat, valamint a speciális E-alapból történő finanszírozás elszámolására vonatkozó jogszabályokat, nem külön a klasszikus (lex specialis derogat legi generali) elvnek megfelelően kell értelmezni, hanem együtt! Tehát egyik jogszabály sem kerül a hierarchia magasabb fokára, hanem az általános könyvviteli szabályok és adózási szabályok mellett, nem pedig helyette kell alkalmazni az E-alapból történő finanszírozás külön kimutatására szóló rendelekezéseket. Fontos megemlíteni, hogy KATA-s egészségügyi egyéni vállalkozókra is vonatkozik ezen kötelezettség függetlenül attól, hogy alapesetben bevételi nyílvántartás vezetésére kötelezettek.
Ez azt jelenti, hogy az E-alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató a vállalkozási formától függetlenül, köteletes elkülönített cash flow alapú kimutatást is vezetni, melyben csak és kizárólag a közfinanszírozott ellátás bevételi és a biztosítottak ellátásának költségei szerepelnek. Az egészségbiztosító pénzügyi ellenőrzés keretében az E-Alap pénzfelhasználását ellenőrzi, nem pedig az adó alapjára gyakorolt hatását. Utóbbi a NAV hatásköre, mely szerv viszont nem az elkülönítés indokoltságát vizsgálja, hanem a vállalkozás adózás előtti eredményére hatást gyakorló összes bizonylat valódiságát, valamint az elszámolás jogi előírásoknak történő megfelelősségét és a megállapított adók és járulékok megfizetésének teljesülését.
Ennek alapján felmerül a kérdés, hogy hogyan valósítható meg az elkülőnített speciális cash flow alapú könyvelés a vegyes finanszírozású (OEP és magánbeteg) praxisokban? Az első legfontosabb szabály, hogy mindent, ami a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre hatást gyakorol könyvelni kell. Egyéni vállalkozó esetén pénztárkönyv is elég lehet Bt. Kft. kettős könyvvitellel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Az általános feladatokon túl, ki kell mutatni a közfinanszírozott bevételt és érvényt kell szerezni a "közfinanszírozott bevételből, közfinanszírozott betegellátás költségét számoljuk el" alapelvnek. Ez azt jelenti, hogy az E-alapból történő utalásból csak biztosított beteg ellátásának a költségei számolhatóak el kiadásként. Egyéni vállalkozások esetén erről külön nyílvántartást kell vezetni, az OEP által erre rendszeresített nyílvántartási kartonján. Kettős könyvvitelt folytató gazdálkodók esetén célszerű a számviteli törvény által előírt kötelező számlaszámok megbontása Pl. 911 főkönyvi számlaszám: belföldi értékesítés nettó árbevétele számlát két alszámlára bontani pl: 9111 E-alapból finanszírozott belföldi értékesítés nettó árbevétele, és 9112 Magánbeteg által fizetett belföldi értékesítés árbevétele. Szintén így járunk el a költségekkel is. Az 511 főkönyvi számlát, amely anyagköltség elszámolási számla, felbontjuk 5111 Lenyomatanyagok elszámlosa biztosított beteg részére, 5112 Lenyomatanyagköltség elszámolása magánbeteg részére. Természetesen ehhez szükséges a vállalkozás teljes profilját végiggondolni, már az alapításkor, de akár folyamatba építetten is, szükség esetén pedig meg kell tenni az átszervezéshez szükséges módosításokat. A főkönyvi számlák tovább bonthatók alszámlákra tehát nem okoz túl nagy problémát a főkönyvi elkülönített kimutatás és elszámolás.
Egyéni vállalkozóknak külön nyilvántartást kell vezetniük az elkülönített E-alapokról és azok felhasználásáról. Természetesen, ha semmilyen más tevékenység és magánbeteg ellátás sem merül fel a vállalkozásnál akkor a pénzforgalmi kimutatás tökéletesen mutatja az E-alapok cash in flow-ját valamint cash out flow-ját, mégis a precizitás kedvéért, illetve az OEP pénzügyi ellenőrzése esetén kialakuló nézeteltérések miatt javaslom az OEP általi kimutatás vezetését is szinkronban a pénztárkönyvvel.
Az közfinanszírozot egészségügyi cash flow kimutatás, az ezen feladatok ellátására specializálódott könyvelő feladata, de az OEP által erre a célra rendszeresített kimutatást a praxis vezetője minden esetben a cégbélyegző és orvosi bélyegző lenyomatával valamint aláírásával hitelesíti.
Fontos megemlíteni, hogy az OEP felé, mindig a finanszírozási szerződésben álló orvos a felelős, a könyvelő és a megbízó orvos között polgárjogi értelemben a megbízási jogviszonyra vonatkozó felelősségi szabályok az irányadók. A polgári jogra a diszpozivitás jellemző, tehát a felek bármiről szerződhetnek, amit jogszabály nem tilt, vagy nem korlátoz. Ennek megfelelően megbízásom esetén vállalom az Oep cash flow elkészítését és felelősséget vállalok a megbízó orvos felé, mely felelősségi szabályokat a szerződésben rögzítek.
A dokumentum típusa megtekinthető: Oep cash flow
vissza
